Egy pár szemüveges, kávét szürcsölgető számítógép előtt ülő ázsiai gombnyomásra kirobbanthatja a harmadik világháborút.
Néhány hete megerősítette a NATO, hogy az Egyesült Államokra visszavezethető feltehetőleg kormányzati IP címről támadta meg a Stuxnet Irán egyik atomerőművét, ezzel a létesítményben komoly károkat okozva a cselekedet Irán atomprogramját évekkel visszaveti.
A megtámadt iráni atomreaktor
A 2011-ben létrehozott Kiberháborús kézikönyve, ami az ENSZ által létrehozott 300 oldalas tájékoztató, a világhálón történő háborús cselekedeteket bírálja el és kategorizálja. Az interneten keresztüli károkozást ez a kézikönyv „act of force” minősítéssel látja el, azonban a következményekkel kapcsolatos vita még elbírálás alatt áll. Az USA és a támadással összefüggésbe hozott Izrael tagadjál a történteket és a háborús helyzet csak abban az esetben érvényes, ha az USA összes tagállama konfliktusba lép.
Low Budget háború
Manapság minden rendelkezik internet hozzáféréssel, bankok, atomreaktorok és államok kormányzati létesítményei. Minimális költségek szükségesek egy professzionális hekkercsoport alkalmazására, hogy ezeket feltörjék, vagy vírusfertőzés segítségével kárt tegyenek. Aszimmetrikus hadviselésről beszélünk ebben az esetben, a belefektetett alacsony támogatással hatalmas károkat képes okozni. Példaként New York városának egész világítása és energiahálózata egyetlen E-mail segítségével lekapcsolható, feltéve, ha olyan címre küldjük el, ahol ezt egy adott bennfentes véletlenül megnyitja. A kormányok számára azonban ez egyre fokozottabb kiberháborús védelmi rendszer kialakítását feltételezi a kémprogramok átjutásának meggátolása érdekében.
észak kóreai hekkercég
Katonák a világhálón
Az elmúlt fél évben jellemző növekedés tapasztalható a kibertámadásokban. Az iráni atomreaktor támadásának nyilvánosság kerülése után 1 héttel követve az American Express-t május 8-án feltehetőleg iráni megbízók általi ellentámadás érte. Egy hekker csoport órákra megbénította a bank szervereit, ezzel milliódolláros károkat okozva. Hónapokkal ezelőtt azonban Arab olajcégeket érte támadás, továbbá Dél Kóreán belül megbánítottak 32000 banki és televízió csatornás számítógépet, utóbbinál Észak Kórea nyilvánosság előtt megerősítette a történtekért való felelősséget.
A Miniduke kémprogram behatolt Európán belül több külügyminisztériumi szerverbe információ szerzés céljából, többek közt Magyarországon is. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint a világ 15 legerősebb hadseregéből legalább 12-nek már van online hadviselésre specializált részlege, ahol olyan kiberfegyvereket fejlesztenek, amelyekkel egész országok kritikus infrastruktúráját, áramellátást, telekommunikációt, közlekedésirányítást lehet romba dönteni. Vannak szakértők, akik szerint 2013 lesz az első év, amikor az egyes országok katonai hekkereinek csatái mainstream hírré válnak, és az online csapások következményeként már emberek fognak meghalni. Mások szerint mindez már zajlik is.
hekker találkozó
Garajszki Péter
